Hatvannégy fekete-fehér mező szabályokkal tűzdelve, ahol a lépéseink végső, visszavonhatatlan döntések, akárcsak az életben. Jáchym Dorinával, a győri Arrabona Sakkiskola Sportegyesület elnökével beszélgetünk arról, hogy a sakk is lehet eszköze a jövő generáció útjának mederbe tereléséhez. Péntek délután: sétálunk a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ felé. Ott lesz Jáchym Dorina utolsó sakkórája a héten: a helyi Arrabona Sakkiskola Sportegyesület elnöke ő, aki évek óta tanít gyerekeket a sakkozás rejtelmeire.
Ballagunk végig a Rába parton, miközben Dorina mesél: gyerekkorában kezdett sakkozni, még az oviban. Talán 5 éves sem volt, amikor édesapja katonás szigorral terelgetni kezdte a fekete-fehér mezőkön. „Én adtam az oviban a legjobb huszárlépéseket” – mondja nevetve Dorina. Tagja lett a Paréj Józsi bácsi által vezetett Tapolcai Sakkegyesületnek és elindult a karrierje. Még emlékszik a poros termekre, ahol először megtanult mattot adni és lerágta a ceruzái végét, mivel unatkozott. Jöttek a versenysikerek és egyértelművé vált: ezt nem lehet abbahagyni. A főiskolai évek után szabadúszóként kapta az első sakkra éhes ovis csoportját, utána már nem volt megállás egészen a saját egyesületig, melynek Győrre utalva az Arrabona Sakkiskola és Sportegyesület nevet adta.
Az egyesület mottója: „Út a végtelenhez!”, ami utal a sakk tulajdonságaira, miszerint az izgalmas, sosem ismétlődő és folyamatos fejlődésre késztet. A sakk rengeteg mindenre megtanít: önuralomra, fegyelemre, fejleszti a logikát, a kreativitást, a koncentrációt, a figyelemre való készségeinket és még sorolhatnánk. Persze csak akkor, ha jól tanítják: hiszen ezen készségek mellett emberségből is helyt kell állni. Az Arrabona SISE nem csak azt tűzte ki célnak, hogy a gyerekek sikereket érjenek el és megszeressék a játékot, de az emberi értékeken is nagy a hangsúly. „Ha jól adjuk át, akkor segít a felnőtt életben. Még ha nem is az élsakkot támogatjuk, akkor is nagyon jó dolgot csinálunk: koncentrációt, figyelmet fejlesztünk az élet minden területén” – mondja Dorina.
Kattints IDE a folytatásért!
