Idén is két hetet töltöttünk együtt a sakkozni vágyó gyermekekkel. Nagyon jól éreztük magunkat, nagyon jó érzés visszagondolni a közös élményekre.
A legnagyobb elismerés, ha a gyermek mosolyog, vidám, jól érzi magát és az új ismereteket tanulva, játszva, kipróbálva, együtt dolgozva egy jó csapatban fejlődik! A szokásos számok helyett inkább idézek egy-egy pillanatot:
Ebéd utáni játék a szabadban. Egyik kisfiú mellém lecsücsül és kérdezi:
„-Jövőre hogy lesz az iskolában a sakk?
– Még nem tudom, Zsombikám. Valószínű órarendben is megy tovább.
– De maga is lesz?
– Eddig úgy néz,ki hogy igen,folytathatjuk a munkát.
– Hú, az szerencse. Dorina néninél szeretnék maradni.”
Egyik kislány délutáni búcsúzáskor:
„-Jaj,ne! Már mentek a buszra?
– Igen, indulnunk kell.
– De én még nem szeretnék hazamenni! Maradjatok még!
– Holnap találkozunk újra, és ne aggódj, új élmények várnak!”
Valamennyire a kislány megnyugodott, de irtó cukin szomorkodott az elválás kapcsán.
És még egy mazsola:
„-Dorina néni, tök jó ez a tábor! Jövőre is jövök!”
Kaptunk ajándék rajzokat, melyben köszönik a gyerekek a táborozást. Kaptunk öleléseket, vidámságot. Sikerült azt hiszem jó programokat kitalálni (sok előkészülettel járt, de megérte), amik picit közelebb hozták a gyerekeket egymáshoz, kiemelt figyelemmel a szociális kompetenciák erősítése volt a cél, a játék által. Örülünk,hogy ebben partnerek lehetünk. Örülünk,hogy sikerül megvalósítani a kis álmokat, és adni a gyerekeknek sok-sok élményt a sakk által.
Köszönet NEKTEK:
– gyerekek,akik szuperül teljesítették a táborokat
– szülők, akik biztosították gyermekeiknek a lehetőséget
és a segítőimnek:
– Nagy István, Tédi Virág, Ézsöl Eszter, Fehér Lajos, Bende Huba, Molnár Csenge, Fekete Patrícia!
Köszönjük! 🙂
Jövőre is várunk Titeket szeretettel!
Üdvözlettel:
Dorina
